Ágyi poloska kapcsolata az emberrel

Az ágyi poloska kapcsolata az emberrel igen régi keletű, már ókori leírások is említést tesznek róla. Az ember számára kedvező hőmérséklet és páratartalom az ágyi poloska megtelepedésére és elszaporodására is megfelelő körülményeket biztosít. Az ember lakókörnyezete az ágyi poloska számára búvóhelyet is biztosít. Az ágyi poloska előfordulási aránya 1997-től kezdve a fővárosban folyamatosan emelkedett, majd erőteljesebb elszaporodása 2004-2005-re következett be. Jelenleg nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokból is egyre gyakrabban kapunk hívásokat , mert  egyre nagyobb számban fordul elő.

Elterjedése

Általános okok

● Az ágyi poloskákkal kapcsolatos ismeret/tapasztalat hiánya
● Az utazások megnövekedett száma (turizmus, vendégmunka stb.)
● Használt bútor, egyéb használt cikkek kereskedelmének élénkülése
● Nem megfelelő módon végzett irtószeres kezelések

Az ágyi poloska (Cimex lectularius) közegészségügyi jelentősége

Ártalma elsősorban abból ered, hogy a poloska nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. Csípése iránt az emberek érzékenysége különböző, egyesek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont nem is érzik.

Hogy néz ki?

Szárnyatlan, rozsdabarna színű, kifejlett állapotban 4-7 mm hosszúságú, hát-hasi irányban lapított, ovális alakú szárnyatlan rovar, szájszerve a vérszívásra módosult szipóka. Egyedfejlődése során a mintegy 1 mm nagyságú petéből kikelő lárvát négy további (1-4,5 mm-ig fokozatosan növekvő nagyságú) lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az imágók. Minden egyes stádium obligát vérszívó, a lárvák egyetlen vérszívást követően vedlenek, az imágók azonban több hónapig tartó életük során több alkalommal táplálkoznak.

● Kifejléssel fejlődik, öt lárvastádiuma van
● A nőstény élete során (1-2 év) folyamatosan petéket rak, naponta 1-6 db-ot
● Szorosan kapcsolódik az emberi lakókörnyezethez, természetben nem él meg.

Merre keressem a poloskát?

Búvóhelyei rendkívül változatosak. Szívesen vándorol felfelé, ezért gyakran a képek és fali tükrök keretének, illetve függönytartók, villanykapcsolók és villanyvezetékek hézagaiban, bevert szögek nyílásában, csillárok felfüggesztési helyeinél, a felső ablakkeret, vagy a falrések között tartózkodik, de ágyak és a kárpitozott bútorok hézagaiban is elrejtőzhet, sőt meghúzódhat könyvek között is.

Kevésbé szereti a hideg érzetet keltő fémtárgyakat, valamint a szövetet, a ruhát és a fehérneműt, mert azok szálaiba lába beakad. Búvóhelyére rakja petéit, ott emészti a vért, fejlődik, vedlik és éli szerelmi életét. Társas lény, a búvóhelyen csapatosan található. Ha túlszaporodás miatt búvóhelyük csökken, a falon csoportosan, szegletekben, horpadásokban, de lehetőleg fajtársainak árnyékában helyezkednek el.

Hogy talál meg?

Az embert a hő- és párakülönbség alapján csak igen kis távolságból találja meg. A vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki.

Több alkalommal próbálkozik, míg a kedvező helyet megtalálva a lárva 3 perc, az imágó 10-15 perc alatt teleszívja magát. A vérszívás azonban kiéhezett állapotban 30 percig is eltarthat és utána a rovar azonnal rejtekhelyére húzódik vissza. A táplálkozás gyakorisága 1-5 naponként, szív vért. Jellemzően éjjel szívnak vért, de az éhes poloskák nappal is támadhatják a gazdaszervezetet.

Hol szúr?

A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri. A csípést kis piros folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű tünetek kíséretében.

Mit okoz?

A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét. A vakarózás során a bőrbe skarifikált baktériumok másodlagosan bőrgyulladást idézhetnek elő. Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt. A poloskák bűzmirigy váladékának jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet. Fertőző betegségek terjesztésében játszott szerepe nem igazolt.

Mikor hívjunk szakembert?

A nőstény az első vérszívást követően kész a párosodásra,majd megkezdi a peterakást; élete végéig naponta 1-6 petét rak le jellemző búvóhelyein. A megtelepedés kezdeti fázisában csak a hálóhely közelében fedezhetjük fel, azonban kitűnő rejtőzködő képessége miatt ez nem könnyű feladat. Jelenlétére elsősorban a reggel felfedezett csípésnyomok és a viszketés hívja fel a figyelmet.

A megtelepedés utáni 1-2. héttől kezdődően már nem csak a csoportba tömörülő élő rovarokat, hanem a levedlett  kültakarókat, valamint barnás-fekete ürülékfoltjaikat is felfedezhetjük. Ha ekkor nem történik hatékony védekezés, a poloskák teljesen „belakják” a helyiséget, és minden padló- és falrés, repedés búvóhelyükké válik, nyomuk pedig felfedezhető a tapétán, a falakon, a függönyön és a kárpitokon is.